Te mit kérdeznél Ghislaine-től?

ghis

Jövőhéten interjút készítek Ghis-el, (régebbi nevén Ghislaine Saint Pierre Lanctot), az Egészségügyi Maffia, a Mi a Fenét Keresek Én Itt Tulajdonképpen és a Perszonokrácia kötetek szerzőjével.

Téma: A Család.

Te mit kérdeznél Ghis-től a családdal kapcsolatban? Mi az, ami most élő benned? Írd meg nekünk, és igyekezni fogunk feltenni neki a kérdést.

ezvanzsac

This Post Has 10 Comments

  1. don pitbull

    Szia!

    A kérdésem: találkozott-e már Eckhart Tolleval és ha nem mit gondol létrejöhet-e egy ilyen találkozo?

    Ugy érzem érdekes beszélgetés lenne és velem együtt sokan forditanák rá a figyelmüket.

    1. zsac

      Szia!
      Jó gondolat, úgy tudom nem találkoztak, rákérdek.

  2. Irma

    Iskolában is dolgozom. A hozzánk járó gyermekek családi háttere rémes, elváltak, anyuka kitudja hányadi élettársával él, a gyermek csak teher és nyűg. Állítom, hogy a családok 70 % nem tölti be a szerepét. Nem védi , nem szereti gyermekét. Elkallódnak, drogoznak, cigiznek, csak úgy lebegnek a nagy semmibe.
    Látom milyen egy gyermek család nélkül, nagyon szomorú látvány. Mindennek okaként a szeretet hiányát tudnám megnevezni.
    A szeretet hiánya az önzésből fakad, a nagy Egoliátból. Feltétel nélkül csak az anyák tudnak szeretni, de már ezt is kezdik elfelejteni.

    Magam sem tudok mindenkit egyformán szeretni, gyermekemet jobban szeretem, figyelem őket, érdekel a sorsuk.

    Mit kérdeznék ? – ha nem fontos a család akkor ne szülessenek gyerekek ?

    szeretettel
    Irma

  3. Azt szeretném tudni, hogy mi történik most kollektív szinten a családokban. Azt tudom, hogy a régi családszerkezet felbomlóban van, de azok a szülők akik sokat segítettek anyagilag is és mindenképpen a gyerekeiken arról panaszkodnak, hogy a gyerekeik mellőzik, semmibe veszik, eltávolodtak egymástól.
    Sajnos ezt a problémát én is végigéltem. Nem volt elég a mi szüleink mentális , egészségi problémáit kezelni, meg a saját párkapcsolati gondjainkat, komoly feladat volt a gyerekek életbe indítása. Ezután mi már csak felesleges gondot jelentettünk, vagy még azt sem.
    Leginkább tudomást sem akarnak venni rólunk, és ki vagyunk rekesztve az unokáink életéből.
    Ha az én esetem egyedi lenne, nem írtam volna, de sok hasonló esetről számolnak be a barátaim is és ismerőseim is.
    Talán ilyen csak az erős karakterű szülőkkel esik meg?

  4. Tóth István

    Tisztelt Juli és Zsac!Azt szeretném kérdezni Ghistől hogy az ő megítélése szerint létezik még olyan
    család, ha már itt tartunk ,vagy soha nem is létezett!?Egyébként nagyon egyetértek az egyik videójában közölt utolsó mondatok egyikével,miszerint az emberi faj haldoklik!

  5. Farkas. Ildikó

    Biztos hogy az a normális, ha párban, vagy csaladban el az ember? 12 éve vagyok egyedül, es nem hiányzik egy par. Kéne?
    Köszönöm a választ!

  6. Satilla

    Kedves Ghis!
    Az előbbi kérdésemhez hozzáfűzném még:a természet a homoszexuálisoknak nem adta meg a szaporodás lehetőségét, azaz:a Természet szelektál. A szerelem milyen szerepet kap az eljövendő felemelkedett civilizáció lelki-érzelmi életében? Kiszorítja az érdeket és az elme hideg és számító párválasztási dominanciáját?
    Üdvözlettel: Satilla

  7. Satilla

    Szép napot kívánok kedves Ghis!
    Kérdésem a családdal kapcsolatosan: Állítólag a homosexualitás és más hasonló abberációk” a környezetbe juttatott fogamzásgátlók hormonális hatásai miatt alakultak ki. Milyen kihatással lesz a jövő (de)generációjára a homosexuális családok létrejötte?

  8. Nagy Imréné

    Már rég hiányzik a családokban az EGYETÉRTÉS, EGYSÉG és az ÖSSZHANG. Ha az alapok hiányoznak, akkor mi várható a Családokban az elkövetkezendő időkben?Vagy ma, a jelenben ez mihez vezet?Borzasztó látni ezek hiányát!Miben tudunk segíteni, kedves Ghis? Köszönöm:Ági

  9. Anna

    Nagyon oruok ennek a lehetosegnek.
    Szeretnem hallani Ghis velemenyet arrol hogy mit tehet egy no aki nem tudja megelni a parjaval a szexualitas
    oromet – megeroszakolaskent eli meg azt minden alkalommal – annak ellenere hogy a parja figyelmes es
    mondhatom turelmes. Eddig eletemben – 62 eves vagyok – vegigkisert ez a „borzalom” – nem tudom maskent
    leirni mint ahogy erzem… Az utobbi 3 evben sokat dolgoztam onmagamon ezen az erzesemen, meg is talaltam az okat
    a csaladfaban egesz 3 generacioig keresgelve az okra es meggyozodesem mostmar hogy a DNS-ben magammal
    hoztam ezt az erzest, bele van egve a sejtjeim memoriajaban, ez nem az en programom , de hiaba ismertem fel
    az okot, a gyokeret, valtozas nem allt be ezen a teren az eletemben.
    A csaladunkba a noket – egesz uknagymamamig kutatva – mindeg elhagytak, becsaptak, megcsaltak a ferfiak,
    ferjek, baratok. Az eletem folyaman en akartam mindent kiteremteni, megoldani, hogy soha ne kelljen
    fuggjek a ferfiaktol. Tehat nem tudtam „befogado”, elfogado no lenni.

    Szomoru vagyok mert sajnalom a partneremet , annal is inkabb mert ugy erzem hogy ez az oka annak hogy
    menekulni szeretnek a kapcsolatbol, de ugyanakkor ott van bennem a felelem hogy mi lessz
    velem egyedul. Egyedul szeretnek elni – de megsem ????? allando ketelyek kozott boncolgatom ezt a helyzetet
    es erzem hogy ez nem en vagyok ! Mit tehetek ?

    Az utobbi periodusban egyre surubben jon fel ez az erzes bennem…menjek ki a kapcsolatbol….
    Mit tegyek ? Tudom hogy elmenekulni sem jo, megoldani kellene. Abban remenykedtem hogy ha megertem
    az ok-ot akkor valtozas fog tortenni – de ugy erzem egyre lehetetlenebb szamomra ez a ” kiszolgaltatott” helyzet
    amikor minden egyes alkalommal az erzesem az hogy prostitualom magam.

    Koszonom elore a kerdesem kozvetiteset .
    Anna

Hozzászólás a(z) Satilla bejegyzéshez Válasz megszakítása